Úristen, mindjárt 2018 van, és még nem kívántam semmit. Az ember egy kicsit nem néz oda, és már megint itt van az újabb szilveszter, és már majdnem késésben vagyok a kívánós poszttal. 1 A kívánságokat nem én teljesítem, hanem az Univerzum. 2 Az Univerzum egy rajtam kívül álló entitás, akinek a tetteiért én nem vagyok felelős. Pontosan leírni a kívánságokat, különben.

Leszbikusok mindennapos gondjai, élményei, gondolatai. Tegnapelőtt a második világháborús Enigma kódfejtő, tegnap a világegyetem titkai, meg nem értett zsenik élete, és mi sírunk, nem vagyunk képesek végignézni két filmet úgy, hogy közben ne itassuk az egereket. És The Theory of Everything.

A lélek hosszú, sötét teadélutánja. Az élet egy abszurd revü. Mint mindig, most is itthon vagyok a születésnapján. Csak egyszer hagytam ki Néhányperc esküvője miatt, és azt is bepótoltuk utólag, de így is lelkifurdalásom volt miatta. Csipikenyuszi tortát süt, mert tavaly megígérte. Boldog születésnapot, drága Dörmögő. Azt hiszem, így érezheti magát egy sportkocsi, ha tíz év után végre kihozzák a garázsból.

Magaskultúra, mely mélyen megérint. 8220;Mit is tudunk a magyar blogoszféráról? Szinte semmit. A blog szerzője ezért egy 19 1 kérdésből álló kérdőíves felmérést.

A császármetszéshez nem lehet hozzászokni. Muszáj, ki kell írnom magamból. Pszichómókushoz pedig lusta vagyok elmenni. Ki kell beszélnem magamból, mert annyira feszít és kísért minden pillanata, hogy néha attól félek pánikrohamként fog rám törni. Hogyan viselkedik egy kutya, ha megérkezik a baba? Csak úgy. Nem túl okos, ámde nagyon értelmes.

Minták és elvárások, lélektani különlegességek, feminizmus és in máj kántri - Aki nem érti, mi az az irónia, az keressen másik játszóteret. By tollampapírom in a blogról. Ez itt a Tollam,-Papírom blog, amit kb. másfél éve kezdtem el írni.

Ezekben a pillanatokban minden porcikám és érzékem megélénkül és jobban él, mint bármikor. Ugyanakkor megrémülök a felismerés súlyától.

Ha az Élet a felsőbb Énünk által rendelt Tanulás-Tapasztalás, azért, hogy megismerjük Önmagunkat, mihamarabb el kell indulni ezen az úton. Amikor minden erőmmel arra koncentrálok, hogy jól csináljam ezt az egész önismereti utat, nem tudok eltekinteni attól a felismeréstől, hogy bármilyen nyugodtan csinálom, és tudatosan, van bennem egyfajta türelmetlenség, egyfajta siettető érzés. Hogy honnan jön ez? Amikor végre felismertem, hol a tűréshatárom, és kiálltam magamért, a másik oldalon nem .