Budapest, Budapest, te csodás! Ma, épp vezetés órám volt, amikor egy 5-6 fős bringás társaság hajtott le egy forgalmasabb budaörsi útról egy kis utcába, és épp ott az egyik fiú alatt kettétört a bicikli váza.

Ez a blog nem ad utazási tippeket, még csak útleírásnak sem nevezhető. Ahogy azt sem, hol ér véget Japán, és hol kezdődöm Én. Japán, Tokyo, Waseda. Régi vágyam teljesült az EU jóvoltából. ETPs ösztöndíj, 9 hónap tanulás, küzdelem, kaland és vidámság. Íme hát egy darabka Japánból az én gyakran bepárásodó szemüvegemen keresztül. O-Shogatsu - Újév napja Tokióban. Újévi készülődés - Karácsony és Szilveszter Tokióban.

Mostanság, mint az utóbbi 4-5 évben folyamatosan, pörgés van. A lakás fut, a meleg rossz nagyon már a panelban. De vannak azért ötleteim még ide is, csak meg kellene csinálni őket. Főzni nehezen állok neki, pedig azért enni kell valamit. Csak nehéz megszokni, hogy egyre többféle dologban is gondolkodhatnék, pedig szerencsére a diétát most egy pár dologgal lehetne lazítani. Eszik, ha van kedve, de ha elmúlt a farkaséhség, akkor megunja.

Nem, nem nyaralni voltam vagy ilyesmi, egyszerűen más dolgok járnak az agyamban, mint a blog. Úgyhogy megint egy kicsit ömleszteni fogok. Nem tudom, hogy az a tény, hogy újraköttettem a Wer? Hogy legyen egy júniusi poszt is.