Az útnak vége nincs soha.

Némi tetszhalál után akkor összefoglalnám a vizsgaidőszakot és annak eredményeit. Ugye én március végén pattantam meg Londonból azon premisszával, hogy nem is térek vissza a teljes harmadik. Histories and Cultures of the Nordic Region. Összességében a vártnál jobb, a reméltnél rosszabb eredmény, ahogy ezt szoktam. Jövőre minden előzetes leírás szerint sokkal több dolgunk lesz, sokkal inkább oda kell.

Szóval, hogy most van ez a gyerekdömping, egy héten belül három is, csak az MTTben. Tökre örülök nekik, fantörpikus, hogy mindenki jól van. És hát eldurrant az agyam.

Mindenesetre az elmúlt pár napban nagyon nyűgös, meg türelmetlen vagyok már, óriási a hasam, nehéz a gyerek, és persze már azért picit izgulok. Nem nagyon, de azért érezhetően sokszor eszembe jut, mikor mit kell majd csinálnom, és hogy lesz. De egyrészt az ördög nem alszik, másrészt a diétát elvileg még 6 hétig tartanom kell, persze emelt adaggal.

Lett közben Windows 10 is, egyelőre elégedett vagyok vele. Gyors, megy ahogy kell, megcsináltak olyan fejlesztéseket, amik a mobil platformokon, illetve mobilon évek óta van. Írok majd egyszer a melóhelyről is, arról a vezetői rétegről, amelyik túl fiatal és lássuk be, eléggé tehetségtelen, hogy jó vezető legyen. Megint elmegy egy jó grafikus, az egyik legtehetségesebb arc az irodában. Nektek meddig bírja a zuhanycső? A Windows 10 simán felment,.

Egesz nap annyira nyomorultul vagyok, alig vannak osszefuggo gondolataim, buvalbaszott arccal jarkalok es hasonlok. Annyira szerencsetlenul nezhettem ki ebednel, hogy Anyuek inkabb a kevesbe finom fagyibol ettek es nekem meghagytak a jobbikat. Nincs kedvem senkihez es semmihez. En nem irtam ra ma, o nem irt ram.

The best has yet to come. Egy ideje már elmúlt a késztetés, hogy blogon mondjam el, ami bennem van, ami velem, velünk történik. A legtöbb az privát, nagyon kevés van, ami belefér a nyilvánossággal való megosztásba. Ezért nem íródott ez a blog sem. Nem tudom, hogy ez-e a boldogság, de jó nagyon. This piece was not written by.